Prim@rk akták

Szóval, ha ismerőseim Londonba készülnek, mindig hallom a bűvös mondatot. „És biztos, hogy szétvásárolom magam a Primark-ban.” Alig vártam, hogy én egyszerű halandó is megtapasztaljam, mi az a hely, ahol forint húszért, mindent utánad hajítanak. Megtaláltam Edinburgh-ban is. Láss csodát. Szerelem első látásra. Mert a minimálbéren tengődő, kb. nulla ruhával kint tartózkodó lelkemet megcirógatta a sok csak 1 font és 3 font-os tábla, ami az új divat szerinti menő cuccok felett lógott.

Hát nem is bírtam ki mindjárt belecsaptam a lecsóba. Bögre. Zoknik. Három póló. Komolyan? Nadrágból van olyan, ami jó az 178 magasságomra. Állj, az összes olyan. És csak 5 font? Na, vegyünk csak hármat. Cipő 8 fontért? Ide vele!

Még van törülköző és lepedő is. Na legalább nem kell más boltba mennem. Minden olyan olcsó. Remélem nem a kasszánál találnak ki valami plusz költséget, mert nehéz elhinni, hogy ezek a baromi jó cuccok tényleg csak ennyibe kerülnek. Nincs plusz költség. Ki hitte volna, na most aztán ügyesek voltunk. Spóroltam egy csomó pénzt.

2. nap…

Öhm… kilukadt a zokni… Nem értem, tegnap pedikűröztem. Nem baj van másik kettő ebből a típusból, biztos ez hibás volt.

3. nap…

Öhm… kilukadt a másik zokni is. A pólóban pedig az 5. perctől folyt rólam a víz, ahogy kiléptem a házból (Edinburgh 4°C) . De se baj, itthonra még jó lesz.

4. nap…

Öhm… kilukadt a harmadik zokni. A póló pedig úgy kinyúlt a mosásban, hogy legközelebb már csak sátrazáshoz veszem hasznát. Na, ma törölközőt kell cserélnem.

Primark-os… Kérlek istenem add hogy… Most… most komolyan? Fürdés után a törülközőből több maradt rajtam, mint az anyagon… Bolyhos lettem, na jó ez kuka…

5.nap…

Nagymosás. Új lepedőt kell feltennem. Ez is primarkos… Már előre kíváncsi vagyok, hogy… Tudjátok milyen, amikor felrakjátok a lepedőt az ágyra – méretek stimmelnek – és amikor, ráültök szétszakad középen?

De végülis legalább nem lepődtem meg két órával később, amikor a farmer, amit szintén ott vettem, ugyanígy járt. Oké tudom, aki készételeken él hízik. Na de azért ennyire tán mégsem szörnyű a helyzet XD

Mi maradt? A cipő… Úgy voltam vele, hogy a félreértések és a mezítlábon történő hazajutás elkerülése érdekében, nem a munkába tesztelem először, hanem inkább a sarki Tesco Expressbe.

A lépcsőházunk csúszik…. Eddig nem tudtam, de hálás vagyok a CSÚSZÁSMENTES SPORTCIPŐNEK, hogy rávilágított a tényekre és lehetővé tette, hogy az évi snowboardozást potom 8 fontért a meleg lépcsőházban letudhassam. A legjobb, hogy az aszfalt is csúszik. Na ez egy teljesen új élmény volt számomra. Tehát a jövőben görkorira sem lesz szükségem.

Kijelenthetjük, hogy sajnos nekem nem vált be ez a márka. Túlélésnek jó lehet, de sokat nem szabad várni tőle. Nem véletlenül kerül ennyibe. Igazából, ha jobban belegondolok túlélésnek se jó. Mert azoktól a cuccoktól, legalább annyit elvárnék, hogy a következő fizetésig kibírja.

Biztos van olyan termék itt is, ami másoknak bevált. De maradjunk annyiban, hogy én és a Primark jobb, ha a jövőben elkerüljük egymást.